Mesevilág

Gyere velünk egy új világba!!!

• 

Elveszve a sorok között

 

2.fejezet

 

-Az nem Lood ugye?Botta, haza kell mennünk!!!-mondta ijedten Bexi.-hogy juthatunk haza?

-Azt Ellytől, a tavitündértől fogjátok megtudni,mert én nem tudom.

-Álmodom!!! Bexi csípj meg!!!-mondta Botta, tátott szájjal.

-Jó!

-Áúúúú!!! Ironikusan mondtam!!!-ordított fel Botta, kicsit felháborodtan és durcásan.

-Merre kell Ellyhez menni?-kérdezte Bexi a nagy sáskától.

-Csak menjetek az ének után, és megtaláljátok.-válaszolta

-Köszönjük öm..őm...

-A nevem Seldon.

-Köszönjük Seldon.Viszlát!!!

-Sziasztok!!!-azzal el is tűnt a nagy sáska.Bexi és Botta egy különös hangot hallottak, ebben a pillanatban.Különöset, de gyönyörűt.Ez a hang lágy ,és halk volt.Hárfa,lant és valami fuvola kíséretében szólt ez a gyönyörű és varázslatos hang. Elvarázsolja az embert ha hallja.

Útjuk közben megcsodálták a varázslatos lényeket: tündéreket, unikornisokat, pegazusokat, manókat,sárkányokat,és egyéb mesebeli lényeket. Végül odaértek a dallam forrásához, egy vízeséshez, amihez egy lépcső vezetett el. Ott egy fénytündér világított nekik.

A vízben tavitündéreket láttak. Az egyik odament hozzájuk.:

-Szervusztok! Mi járatban vagytok ti errefelé?-kérdezte a Főtündér.

-Ellyt keressük. Nem te vagy?-kérdezte ámultan a két lány.

-Nem. Az én nevem Eliszon. Elly ott van a fuvolánál -mondta, és odahívta magukhoz Ellyt.

-Sziasztok! Miben tudnék segíteni?-kérdezte fuvoláját a kezébe tartva.

-Haza szeretnénk menni!-jelentette ki Bexi határozottan.

-Hogy is hívnak titeket?

-Bexi vagyok ő meg...

-Botta-vágott bele Bexi szavába Botta.

- Hm...Valami rémlik.Meg van, ti vagytok azok, akiről mesélt Áfra királynő!!!...

- Áfra? Ő az ükanyánk-ámult Botta.

-El kéne menni hozzá!  Ő tud segíteni rajtatok. Elmegyek veletek.-mondta Elly.Elindultak hát Áfra királynőhöz, hogy megtudják, hogy hogyan juthatnak haza. Útközben furcsa falfestményeket láttak.:két lány ült egy jegesmedvéhez hasonlító lényen, az eggyiknek a kezében kürt, a másiknak egy tarisznya volt. Körülöttük csillagok és bolygók.És valami vízhez hasonlító rajz vette őket körül és még egy lány volt rajtuk kívűl aki tartotta a vizet, és irányította fuvolájával. De hőseink ezeket a rajzokat nem vették figyelembe, csak mentek az orruk után, mintha valamin gondolkoznának.  Talán azon, hogy vajon most mi történhet náluk otthon Loodban. Vagy talán azon, hogy Elly tudja -e az utat, vagy valami máson. Ezt nem lehetett tudni.

Besötétedett.

-Botta! Álmos vagyok és éhes, meg fázom.

-Messze vagyunk még?-kérdezte Botta Ellytől fáradtan.

-Azt kell hogy mondjam, hogy eléggé. Látod azt a hatalmas hegyet ott a távolban? Azon túl van egy erdő, és egy rét, meg a száműzöttek helye, és azon túl van Áfra királynő palotája-válaszolt Elly.- Itt lepihenünk.-azzal elővette fuvoláját és belefújt.

Abban a pillanatban a hangszerből víz jött elő ami kis kunyhó formát alakított ami bellül jó meleg volt, és olyan volt, mint egy rendes igazi kis házikó.

-Ezt, hogy csináltad?-kérdezte Bexi és Botta egyszerre.

- Varázslat! Ha nagyon erősen gondolsz valamire, és zenélsz egy hangszerral, akkor megjelenik  az amire gondoltál.--hangzott a válasz, és bementek. Még lámpa is volt odabent, s 3 darab, ágyikó.

Este volt már, késő este. A csillagok közel, sokan, forogtak ebben a világban. Csönd és nyugalom uralkodott. Bexi és Botta még akkor nem is tudták, milyen nagy kalandban, veszélyben, varázslatban lesz részük. A bagoly hosszassan és mélyen huhogott. Kintről a fák hangját lehetett hallani. Bexit átrázta a hideg és a honvágy.

-Botta! Haza akarok menni!!!-súgta oda nővéréhez bágyadtan.

-Akarni a wc-n lehet!

-Te még ilyenkor is viccelődsz?

-Ugyan már gondolj jó dolgokra.

A nap már a hasukat sütötte, mikor végre fölkeltek.

-Éhes vagyok!!!-ásítozott Botta. Elly megintcsak fuvolázott, csak most ételt, és italt. Ez egészen más volt mint az előző. Ez olyan kis cselfes, ugrándolós. Miután ettek, elindultak végre Áfra királynő felé. Miközben mentek, furcsa dolgokat észleltek. Valami különöset éreztek, testükben.

Pár percel késöbb, megláttak valamit az úton. Egy hatalmas farönk torlaszolta el.

- valaki tegye arrébb.-bosszankodott Botta-Elly csinálj valamit!

- Nem tudok! Ilyesmire hasztalan az erőm.

- Ide tudsz varázsolni egy kunyhót, tudsz varázsolni kaját, de egy fát el varázsolni nem tudsz!!!- jelentette ki a kis vöröshajú lány.(Botta)

-Botta már!!! Hiszen eddig Elly vigyázott ránk, és nézd a jó oldalát a dolgoknak!-védte Bexi Ellyt.

-Majd én félretolom.- mondta Botta durcásan, azzal odament a hatalmas fához, és elkezdte, emelgetni.

-Azt majd megnézem, hogy te mikor emeled fel azt a fát!!!Hahaha.-nevetett Bexi. Ebben a pillanatban, Botta megmozdította a fát. A fa olyan könnyedén emelkedett a levegőbe, mint egy tollpihe. Kis csodálkozás utánn, Botta ezt mondta.:

- Na ezt kabt ki Bexi!!!

- Az erőd megtalált téged.- mondta Elly.

- Az ereje?miféle erő? És nekem hogy hogy nincsen?-csodálkozott Bexi.

 

 

Elly

fővízitündér

ez is Elly