Mesevilág

Gyere velünk egy új világba!!!

• 

Elveszve a sorok között

 

4. fejezet

 

 

Úgy is történt minden ahogy megbeszélték. Éjfélkor a szőlősben. De vajon ki lehet Alakri? Miért segít a lányoknak? Miért vannak ők itt? Botta és Bexi sokat gondolkodott ezeken a kérdéseken. Éjfél... Éjfél nem tudott máson járni az eszük. Türelmetlenül várták ezt az időszakot. Beavatták Ellyt is aki csak szótlanul hallgatott. Arca sápadt és olyan volt, mint ha tudna valamit. Valami nagyon fontosat, de nem árulhatja el.

Végre csak eljött az éjfél. Alakri ott várta őket ahogy mondta.

- Látom nem hazudtál- motyogott Bexi. A szőlős kicsit ilyesztő volt a holdfény gyönyörű fényében. Ebben a világban több hold volt. Egy északon, egy Délen, egy Nyugaton, egy keleten, és egyy mindennek a közepén.

- Nos, a következő a tervem- tért Alakri a lényegre, és folytatta- A vár egyik részén, a fal, nagyon alacsony, mert meg van rongálva. Ott, ki szökhetünk!- csillant meg a szeme a kócos fiúnak.

- Á..jjj..á..j á..j!!!!- hökkent meg Botta- Mit értesz azon, hogy kiszökhetünk? Te is jösz velünk?- kérdezte meglepetten.

- Persze!!!- jelentette ki Alakri- Ki akarna itt maradni?

- Igaz.- nézett félre Botta.

- Ne veszekedetek ezen!!! Szabadok lehetünk!!! Értitek? Folytathatjuk az utat Áfrához!!!- bátorított mindenkit Elly. És akkor átléptek a megrongált falon. De valami mintha megváltozott volna.hirtelen minden elkezdett forogni! Egy kis ládika volt Botta, és Bexi előtt és akkor valami nagyon furcsa dolog történt.... Az a kicsi ládika... felnyitódott. Furcsa füst keringett a lányok körül, és egyszerre egy palotában találták magukat....

Szereplőink meglepetten néztek körül a várban

- Bexi hol vagyunk? Haza szeretnék menni!!!- mondta Botta kétségbeesetten.

- Ne hisztizz már!!!- förmedt rá Bexi.

- Ti jól vagytok?- kérdezte elámulva Elly, mert meglepődött azon, hogy a két lány teljesen nem úgy viselkedik mint szoktak: Bexi mérgelődik, áll mint egy szobor mereven. Testvérével ellentétben Botta sétálgat, néhol meg meg álldogál, dudorászik, és gyönyörködik a tályban...

A két lány teljesen más volt olyanok voltak mintha kicserélték volna őket egymással.

Hirtelen valami zenét hallottak. Nem tudták mi az, de mégis mentek. Csak Ellyt nem érdekete ez a különös és furcsa zene. Nem értette hogy miért mennek a zene utánn.

 

Elly továbbra is furcsálotta a hangot ami egyre hangosabbnak tűnt. Egyszer csak egy levegő süvített át gyönyörű fürtjein.

-Hiába minden szépségeim, most végetek. - hallatszódott az ijesztő hang

Kezdte Ellyt is vonzani ez a különös dal, mintha behálózná őt. A lányok egy kicsit messze kerültek tőle így ő rájuk már nem volt hatással a mámorító érzés. Megfordultak és hirtelen megpillantottak egy levegő lényt aki Elly körül repdesett. Szinte áttetsző volt, alig észre vehető, de a teli hold ragyogásában teljesen kivehető.

-Mit akarhat tőle- kérdezte Botta Bexit!

-Nem tudom, de biztos nem jót. Segíteni kéne, nem gondolod?

-De eddig mindig ő segített rajtunk, na jó már egyszer volt ilyen slamasztikában...

- Pontosan ezért, most megint rajtunk a sor, mutassuk meg testvérkém ennek a fura szerzetnek hogy nem hagyjuk magára a bajtársunkat.- mondta Bexi bátorítóan.

-Jó de ez a valami nagyon ijjesztő!!!!! -mondta vissza rögtön Botta

- Botta mi lett veled? Te félsz?- kérdezte Alakri csúfosan a lánytól.

- Haggyál békén, vagy kiverem belőled a szuszt!!!- zökkent vissza keményebb stílusba Botta.

Abban a percben a lény mintha meghallotta volna őket és feléjük fordult, ezzel a hanggal

-A nevem ...és süvített egyet.

- Micsoda?-mosolygott Bexi.

-......-ismét csak süvítés hallatszott

- Jó akkor hívjuk szusznak- fordult Bexi Bottához nevetve

-Min nevetsz Bexi- és akkor döbbent rá, hogy Bexire teljesen hatástalan minden próbálkozása

A levegő lény kezdte pengetni a hárfáján a húrokat, aminek hatására Elly mégjobban elkábult.

Figyelj rám Bexi, fogd meg azt a hárfát ami ott lóg a levegőben, és dobd le a földre.

-Miért mi a baj?- nem tudván semmiről

-Ne kérdezd csak csináld!!!!-utasította a testvére.

Azzal fogta magát Bexi megragadta a hárfát és a földre hajította. Ripityára tört a hangszer, Szusz pedig örjöngött....

 

Botta oda rohant Ellyhez de a gyönge testű lány mozdulatlanul feküdt a földön.

-Úram isten, Elly hallasz kérlek válaszolj- mondta halkan Botta

-Elly...-futott oda Bexi.

-Ó kérlek Elly nehagy minket itt, nem teheted ezt..-kezdett sírni Botta

Ekkor Szusz hangja megint feltört a sötétből:

- Nem tehettek már úgysem semmit. Nem segíthet rajta semmi- mondta vigyorogva.

Egyszer csak az egyik fa ágáról leugrott valami sötét árny egyenesen Szusz nyakára.

Szusz erre annyira megrémült hogy hirtelen köddé vált és eltünt. A távolból még lehetett hallani a hangját

-...még találkozunk, visszajövök értetek is...-aztán csönd lett

A két lány nem törődve Szusz fenyegetéseivel, lesem vették a szemüket Ellyről.

De vajon ki lehetett az az árny aki megszabadította őket a gonosz levegő lénytől. - gondolta magába Botta és abban a pillanatban a sűrű rengeteg felé fordult. Egy ismerős alak bontakozott ki a sötétből.

Ekkor már Bexi is felfigyelt rá és egyszeriben elkiáltotta magát- Homa??????????????????????????

A kis Homa fáradtan lépdelt feléjük és így szólt:

-Hát nem könnyű titeket utol érni...

-Te meg mit keresel itt? - vonta kérdőre Botta.

-Hát nem örültök nekem???-válaszolt a kis törpe úraság.

-Hát ha jól emlékszem te nem voltál sohasem a segítségünkre, és most... mi történt veled hogy így megváltozol és segítesz? Mit akarsz?- kérdezte Botta

-Hát ha már itt tartunk segíthetnétek nekem valamiben....!!!-

Azzal mindkét lány elmosolyodott.

-Jó rendben segítünk ha elmondod, hogy mitől fog rendbe jönni Elly!!!- mondta kissé fenyegetőn Botta.

- oké, benne vagyok, szóval nézzük csak, egy levegő manó bénító csapdájával állunk szemben...- okoskodott Homa.

-Jaj olyat mondj léci amit még nem tudunk!!!- sürgette ismét Botta.

-Várjatok egy pillanatot- azzal hirtelen eltűnt a bokrok között.

- Most itt hagyott. Hova megy ez a Homa?

- Várd ki a végét tesókám.- nyugtatta Bexi Bottát

Egy óra múlva visszatért fáradtan Homa. A lányok nagyon idegesek voltak már hogy ilyen sokáig magukra maradtak tehetetlenül.

- itt is van, nem volt könnyű megszerezni.- azzal felmutatott egy aprócska fiolát amibe kék színű folyadék volt, és ami egyben nagyon fénylett mikor a lemenő nap sugarai érintették. Nem lehetett benne több mint 3 csepp. Olyan kis aprócska volt.

- Ez segíteni fog? - kérdezte Botta.

- Igen majd meglátjátok- biztatta őket a kis manó.

- De mégis mi ez és honnan szedted?- fűzte hozzá Bexi.

- Bízzatok bennem most, ez segít de nem mondhatok többet erről, túl sok tudást nem oszthatok meg veletek hisz hamarosan a történet végéhez érünk.

- Ez most komoly?- kérdezte Botta - Kikerülünk a könyvből??????

- Igen!- kapta a választ.

- Úristen Bexi haza megyünk!!! Jaj de jó!!!!- fordult oda örömmel megdermedt testvéréhez:

- Bexi jól vagy?

- igen csak, csak, csak, nem tudom elhinni!

Gyorsan be is adták az orvosságot Ellynek. A szemei kezdtek kinyílni majd elkezdte mozgatni a karját is egy kicsit. A lányok nagyon megörültek.

- Képzeld Elly haza megyünk.- mondta Botta miközben felsegítette a tündért.

Elly még néha megingott miközben próbált a lábaira állni.